Fejezetek a Magyar lovassport t�rt�net�b�l

Kezdetek

A lovassport elterjed�se haz�nkban

  Hogyan jutott el Magyarorsz�gra a l�versenyz�s? Esetleg te is versenyzel �s k�v�ncsi vagy r�? Olvasd el ezt a cikket �s megtudod, hogyan alakultak az els� lovas egyes�letek, lovas iskol�k haz�nk ter�let�n.

  A XVII-XIX.- sz�zadban Magyarorsz�g ter�let�n nem volt meghat�roz� magyar nyelv� lovas k�pz�s. A szabads�gharc alig egy �v�t lesz�m�tva t�bb mint m�sf�l �vsz�zad telt el, m�g magyar vez�nyszavak hangzottak el a Honv�d Husz�rs�gn�l. Kor�bban nem r�szes�ltek lovas kik�pz�sben �s a lovakat is maguknak kellett hozniuk a lovas katon�knak. B�r a XVII-XVIII- sz�zadban m�r nagyon sok magasiskol�val foglalkoz� k�nyv jelent meg, ebb�l a korszakb�l egyetlen sincs.

  Wessel�nyi Ferenc is �rt lovas k�nyvet. Foglalkozott az idom�t�sban elk�vetett hib�kkal �s �rt a helyes l� kik�pz�sr�l is. Az els� magyar nyelv� �r�s a lovagl�sr�l Alist�li’s Pad�nyi M�ttyus Nep. J�nos A1 Nemzeti lovag c�m� k�nyv�ben sz�letett meg 1828-ban. (K�s�bb, 1845-ben L�tudom�ny n�ven ker�lt kiad�sra.) A szerz� tapasztalatai alapj�n �rt.1832-ben jelent meg Karaczay Fedor: Der Ungarische Sattel in seiner Vollkommenheit c�m� k�nyve is.  Ebben a magyar nyeregr�l �rtak b�vebben.  A szabads�gharc idej�n a lovass�g magyar nyelv� lovas utas�t�sokat is kapott. 1856-ban Kaszai Jobb�gyi J�nos : A parlagi lovas �nmaga �ltali gyors kik�pz�sre, tapasztalaton alapul� elvek szerint c�m� munk�ja, melyben Baucher m�dszere szerinti lovagl�sr�l �s idom�t�sr�l tesz eml�t�st. Sz�chenyi D�nes k�t lovas k�nyve is megjelent ( Adal�kok a lovagl�s tan�t�s�hoz ill. az Eszm�k a lovagl�s �s a kocsiz�s k�r�b�l) Ezek ut�n sorra jelentek meg k�lf�ldi �r�k magyarra ford�tott m�vei lovagl�sr�l �s t�mak�r�r�l.

  A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben Magyarorsz�gon h�rom  olyan int�zm�ny l�tes�lt, melyek seg�tett�k a lovassportok fellend�l�s�t. Az egyik volt a Nemzeti Lovasok (1827-1944) Versenyek sz�ntere volt. A m�sik ilyen int�zm�ny a Tattersall. Itt rendezt�k az els� budapesti lovasversenyeket, k�s�bb pedig a lovassport k�zpontj�v� lett. Napjainkban a Nemzeti Lovarda nevet viseli. A harmadik int�zm�ny a Magyar Kir�lyi Honv�d  K�zponti Lovasiskola volt. Az els� vil�gh�bor� el�tt m�k�d�tt. Lovasokat k�peztek a B�csi lovagl�tan�r k�pz�nek.

  �gy indult el Magyarorsz�g lovasversenyekhez kapcsol�d� j�v�je.

vallerveronika munk�ja

Versenyek: 
   A lovak sz�mos versenysz�mban r�szt vehetnek. 
A d�jugrat�sban indul� versenyz�k akad�lyokkal ell�tott p�ly�n m�rik �ssze tud�sukat. Ebben a versenyben nemcsak a gyorsas�g, hanem a pontoss�g is sz�m�t. Az els� helyez�sre az a lovas a leges�lyesebb, aki hiba n�lk�l, a legr�videbb id� alatt teljes�t. 

A d�jugrat�s mellett betekint�st nyerhet�nk m�s lovassportokba is (fogathajt�s, military, galopp, �get�). 
Bemutatjuk a galopp haz�jak�nt emlegetett Anglia Epsom Derby nev� verseny�t. K�zelebbr�l szem�gyre vesz�nk majd h�resebb l�versenyeket, t�bbek k�z�tt a Melbourne Cupet, a Prix de l’Arc de Triomphe nev� derbit. Ezenk�v�l sz�mos k�l�nleges versenyre �s versenyp�ly�ra pillanthatunk be. 
Bemutatunk majd n�h�ny h�res versenylovat, mint p�ld�ul Kincsem, Imperi�l, Eclipse �s m�g sorolhatn�m. De ezekr�l majd egy m�sik bejegyz�sben. 

Dark-Core munk�ja

D�jugrat�s

 Eredete a 19. sz�zadi Angli�ba ny�lik vissza. Ez a sport a lovasvad�szatb�l �s a hadilovagl�sb�l alakult ki. A vad�szatok alkalm�val kuty�ikt�l lemaradni nem k�v�n� lovasok k�nytelenek voltak �tugratni ker�t�seken �s egy�b utukba ker�l� akad�lyon. Ezek az akad�lyok vesz�lyesek voltak a fejletlen ugr�stechnika miatt. Az angolokat ez�rt jobban foglalkoztatta ez a sport�g. 

    A j� ugr�l� h�ta �s nyaka hajl�kony, l�bai j� ugr�technik�val rendelkeznek. A v�gta akad�lyhoz igaz�t�sa szint�n fontos tulajdons�g. 
   

   A lovasok kezdetben �gy ugrattak, hogy m�lyen a nyeregbe �ltek �s h�trad�ltek, mik�zben a hossz�ra hagyott kengyelben el�re t�masztott�k l�baikat. Ez az �l�spoz�ci� vesz�lyes �s k�nyelmetlen volt. A l� ugr�s�t akad�lyozta, hogy a lovasa a sz�rba kapaszkodva felfele h�zta a fej�t. 

   Frederico Caprilli viszont kifejlesztett egy olyan ugr�poz�ci�t amelyben a lovas k�veti a l� mozg�s�t: a r�videbbre csatolt kengyelben a lovas fel�ll �s el�red�lve �sszekuporodik. Kez�t el�re engedte, �gy a l� ki tudta ny�jtani a nyak�t. 
 

   A d�jugrat�st beker�tett homokos vagy f�ves p�ly�n rendezik. Ha a lovasnak sz�les akad�lyt(oxert) kell �tugratnia, a l�nak nem csak a magass�ggal, de a sz�less�ggel is meg kell birk�znia. A keskeny akad�lyokn�l(meredek) csak a magass�ggal kell megk�zdenie. 
A p�ly�n �ltal�ban 10-13 akad�lyt �ll�tanak fel. T�bbf�le akad�lyt�pus l�tezik, �me n�h�ny: vizes �rok, k�fal, szintben oxer. 

   N�h�ny szab�ly: a p�ly�n egyszerre csak egy lovas tart�zkodhat. Az akad�lyokat adott sorrendben, adott id�n bel�l kell teljes�teni. Ha a l� le�ti az akad�ly elem�t/elemeit hibapontot kap. Azt is b�ntetik, ha a l� az els� 2 “nekifut�sn�l“ meg sem pr�b�lja az ugr�st. A 3. ellenszeg�l�sn�l kiz�r�s j�r. Amikor a lovas elt�veszti az ugr�st, kihagy n�h�ny akad�lyt, ki is z�rhatj�k, ha kijav�tja hibapontot vagy id�b�ntet�st kap. Ha a lovas a verseny k�zben leesik a l�r�l kiz�rj�k a versenyb�l. 

  B�r�lat: t�bbf�lek�ppen t�rt�nhet. A leggyakoribb, amikor a lovasnak a legkevesebb hibaponttal az alapid�n bel�l kell teljes�tenie. Olykor el�fordul, hogy t�bb versenyz� is hiba n�lk�l v�gez. Ekkor egy r�videbb, de nehezebb p�ly�n kell v�gigmenni�k. Az gy�z, aki a legkevesebb hibaponttal, leghamarabb �r c�lba. Ez az �sszevet�s p�ly�ja. 

Helyezettek, d�jaz�s: az 1. helyezett k�k d�jszalagot, a 2. pirosat, a 3. s�rg�t, a 4. z�ldet, az 5. �s a 6. pedig feh�ret kap. 
 

  H�res d�jugrat�: Eric Lamaze, aki 1968. �prilis 17-�n sz�letett Kanad�ban. 2007-ben beker�lt a vil�granglista els� 10 embere k�z�. Nevezt�k az 1996-os ny�ri olimpi�ra, de elvesztette a helyez�s�t, mert a doppingvizs�glaton pozit�v lett lova eredm�nye-4 �v felf�ggeszt�st kapott. Emiatt kitiltott�k a kanadai csapatb�l. K�s�bb indult a pekingi olimpi�n, ahol ez�st �rmet szerzett a csapatos megm�rettet�sen. Ezen az olimpi�n sz�l�ban arany�rmet nyert d�jugrat�sban.

�rta: Dark-Core