A Lipicai

  Lime sz� jelent�se: h�rsfa. A szl�vok az �let f�j�nak tartj�k. Ez a gondosan megv�lasztott n�v m�ris utal a lipicai fajta egyik jellemz��re. K�s�n �r� t�pus, de 20 �vesen is ugyan olyan munkakedvvel v�gzi feladat�t, mint fiatalabb kor�ban. Els�sorban fogat l�, kocsil�, de kiv�l�an teljes�t a B�csi Spanyol Lovasiskol�ban is, mint h�tasl�. Igen okos, k�nnyen tan�that� fajta (f�ldfeletti magasiskola elemeire is). 

  Szil�rd szervezet�, nem nagyig�ny�. �ltal�ban sz�rke, de el�fordul a fekete �s pej egyedek is tartoznak a fajt�hoz. �tlag marmagass�guk 152-162 cm k�z�tt mozog. (Persze vannak kiv�telek!) Feje jellegzetes kosfej, f�lei nagyok. Nyaka magasan illesztett, r�vid. Kem�ny pat�j�, izmos far�. L�b�ll�sa korrekt, l�bait magasra emeli, �get�sre eml�keztet�, akci�s mozg�sa van. 

  Magyarorsz�gra az 1800-as �vekben ker�ltek, mikor Nap�leon seregei el�l Mez�hegyesre telep�tett�k a m�nest. Addig Lipic�n kezdt�k meg a teny�szt�st �gy ez a telep�l�s mondhat� a fajta b�lcs�j�nek. Mez�hegyesen a katonai m�nesben maradtak, de az �ghajlatv�ltoz�s miatt t�megesedni kezdtek, �s vesz�tettek szervezet�k szil�rds�g�b�l is. Ez okb�l �ttelep�tett�k �ket Fogarasra (Erd�lybe 1874/75-ben). �gy a lovak visszaker�ltek eredeti, hegyvid�ki �ghajlatba. Ez igen kedvez�en hatott r�juk, �s az elk�vetkez� 40 �vben a fajta �jra er�s�d�tt.

  1912 ben az els� vil�gh�bor� el�l a Magyar Kir�lyi B�bolnai M�nesbe telep�tett�k �ket. Ez az id�szak megint a fajt�nak kedvezett.40 �vig teny�sztett�k �ket itt, de mivel B�bolna s�k terep volt, ez�rt 1950 ben Csipk�sk�tra telep�tett�k a m�nest (B�kk-fenns�k). Ez ut�n kezd�d�tt meg a B�kk-hegys�gbe �s Szilv�sv�radra val� �ttelep�t�s. Ez a k�rnyezet hasonl�t Magyarorsz�gon legink�bb a fajta eredeti hely�hez, Lipic�hoz. 1953. janu�r 22. �n l�trehozt�k a Szilv�sv�radi �llami Gazdas�got (mai nev�n: �llami M�nesgazdas�g Szilv�sv�rad), aminek feladata a t�rzsk�nyvezett lipicai fajta Magyarorsz�gon val� fenntart�sa.