Orvosi ellts
A lovak szmra elengethetetlen a megfefel llatorvosi ellts meglte. A l szervezeti felptse s mkdse hasonlan komplex, mint az ember, gy nem csoda , hogy a lgygyszat krbejrsra szakknyvek sokasgt foglalkoztat tma.
Az albbiakban a lovak leggyakoribb betegsgeit, illetve kezelsi formit ismertetjk veletek.
Mozgsszervi megbetegedsek
A mozgsszervi megbetegeds-msnven sntasg-tbb okra is visszavezethet. Ltezik fjdalom okozta, gynevezett reflexes sntasg, bnulsos sntasg, valamint mehanikai sntasg. A sntasg oka a vgtagok brmely rszn elfordlhat, gy a vizsglatok gyakran igen hossz ideig elnylnak, mivel csak a teljes vgtag tnzse utn diagnosztizlhat biztosan az adott mozgsszervi megbetegeds.
A sntasgi vizsglatoknl gyarkran hasznlt mdszer a l lbnak injekcizsa. Ilyenkor a lbak bizonyos rszeit egyenknt rzstelentik, majd megzik, hogy a sntasg mg mindg szlelhet-e mozgs kzben. Azon a prbn amikor a sntasg elszr nem szlelhet biztosan lehet tudni ,hogy a beteg terletet rzstelentetk utljra.
A msik gyakori problma a vgtagok hajltsa.Ekkor az llatorvos hajltva tartja a beteg vgtagot, ami sorn az izletek s a szalagok ers ignybevtelnek vannak kitve. A hajlts elengedse utn a lnak rgtn getnie kell. Amennyiben a sntasg a hajlts hatsra fokozdik, gy biztosak lehetnk benne,hogy izletek, vagy szalagok megbetegedsvel llnak szemben.
Az llatorvos a vizsglatok sorn megllaptja a sntasg fokt s tpust.A a kezels a diagnzisnak megfelelen trtnik. A sntasg szmos fajtja gygythat, ha idben szreveszik, s a l kell ideig pihent kap.

Forrs: Erdlyi Magdolna, Lovak
tdolgozta: szahara
Kp: Google
|